ALVÁSFÜGGŐ LÉGZÉSZAVAROK: HORKOLÁS, ALVÁSI APNOE

PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA:

Jóindulatú horkolásnak nevezzük azt az állapotot, amikor az alvás alatti horkolás légzéskimaradás nélkül áll fenn. Ilyen esetekben alvás alatt a felső légút különböző területein létrejövő összeesés hanghatással jár, de apnoéval járó teljes elzáródás nem jön létre. A hanghatás erőssége és testhelyzettől való függőség mértéke alapján rangsorolható az állapot súlyossága.

Obstruktív alvási apnoe szindrómának nevezzük azt az állapotot, amikor alvás alatt a felső légút különböző részein horkolással járó részleges szűkület mellett időszakosan teljes elzáródás jön létre, mely alatt 10 sec-t meghaladóan légvétel nincs. A légvételi szünet hossza, gyakorisága változó, ezek határozzák meg az állapot súlyosságát.

PROBLÉMA KÖVETKEZMÉNYEI:

A probléma közepes és súlyos formáinak népegészségügyi következményei igen jelentősek, azt a mai napig messze alábecsülik.

A "jóindulatú" horkolás nevével ellentétben két komoly következménnyel járhat. Az egyik gond, hogy hangos horkolás esetén ilyen személy mellett mélyen aludni nem lehet, ami idővel párkapcsolati problémákhoz vezet. A mások gond, hogy az ilyen személy saját horkolására is gyakran felébred, emiatt alvása felületes, nem kellő és folyamatos mélységű.

Alvási apnoe esetén az alvás felületes, gyakoriak a megébredések, összességében az nem pihentető, így szervezet napi regenerálódásához szükséges folyamatos mélyalvás nem biztosított. A beteg már rövidtávon is fáradékonnyá, ingerlékennyé válik, teljesítőképessége romlik, koncentráció késsége csökken, reflexei tompulnak, a munkabalesetek esélyei nőnek. Hosszú távon pedig a tartós alváshiány miatt a szervezet kimerül, az immunrendszer gyengül, emiatt gyakoribbá válnak bizonyos krónikus népbetegségek, mint szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, depresszió, pszichés problémák.

PROBLÉMA GYAKORISÁGA:

Népbetegségről van szó.

DIAGNOSZTIKA - PROBLÉMA FELVETÉSE:

Ehhez nincs szükség műszeres vizsgálatokra. A horkolást vagy az apnoét párunk, családtagunk jelzi, a következményként jelentkező gyakori megébredést és nappali fáradékonyságot a beteg észleli.

DIAGNOSZTIKA - SÚLYOSSÁGI FOK MEGHATÁROZÁSA:

Jóindulatú horkolás esetén a fontos a testhelyzettől való függőség. Ha csak háton fekve horkolunk, akkor enyhe, ha oldalt is közepes, ha hason is súlyos fokról beszélhetünk. Lényeges még a horkolás hangossága, mely meghatározza a beteg felébredésére és a környezetére gyakorolt hatást. Ez műszeres vizsgálatok nélkül is megállapítható.

Obstruktív alvási apnoe esetén a súlyossági fok meghatározása műszeres alvásdiagnosztikával történik, mely során mérik az alvásmélységet, a légzéskimaradás okozta légzési és keringési paraméterváltozásokat. A vizsgálat során meghatározott AHI index (mely az alvási apnoe gyakoriságát mutatja meg) alapján enyhe, közepes és súlyos fokot különböztetünk meg. A műszeres vizsgálatnak van egy egyszerűbb "hazavihető" és egy összetettebb csak centrumban elvégezhető formája.

DIAGNOSZTIKA - A FELSŐLÉGÚTI ÖSSZEESÉS PONTOS HELYÉNEK ÉS MECHANIZMUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA ALVÁSI ENDOSZKÓPIÁVAL:

Közepes és súlyos fokú problémák esetén csak ezzel a módszerrel határozható meg az egyénre szabott, várhatóan eredményes kezelés. Ezt tekinthetjük a betegség "arany standard" vizsgálatának. Nélküle légzést támogató készüléket felírni, vagy műtétet végezni eredményesen nem lehet. A vizsgálat során az altatóorvos gyógyszerekkel a fiziológiás alváshoz közeli állapotot hoz létre, mely során a beteg horkolni és/vagy apnoézni kezd. Közben a fül-orr-gégész az orron át bevezetett flexibilis vékony endoszkóppal (fiberoszkóppal) vizsgálja a felső légút teljes területét, meghatározza a hanghatást és /vagy apnoét okozó összeesés pontos helyét vagy helyeit, mértékét, módját. Az alkalmazott helyi érzéstelenítőszer és a felületes altatás biztosítja a vizsgálat fájdalommentességét, de a legtöbbször emlékkép sincs a vizsgálatról. A lelet birtokában már megtervezhető, hogy a felső légút mely területén milyen műtéti beavatkozás vagy beavatkozások eredményesek a beteg számára.

KEZELÉS - KONZERVATÍV TERÁPIA (FOGYÁS, SZÁJ- ÉS GARATTORNA):

Fogyás, sportolás, káros szenvedélyek megszüntetése, valamint a garatizmok edzése kiváló hatású lehet azokban az esetekben, amikor a beteg elhízott, nagy nyaki és garat körüli zsírtömeggel bír, garatizmai petyhüdtek és nincs egyéb szervi akadálya a légzésnek.

A túlsúlyos betegek esetében ez a kezelés leghatékonyabb módszere.

KEZELÉS - MŰTÉTI TERÁPIA:

Gyakorlott kezekben kiváló eredményességű, végleges vagy tartós megoldást jelentő kezelési mód. A hanghatás és /vagy a légúti elzáródás pontos helyének megállapítása minden betegnél alvási endoszkópiával történik, nélküle betegre szabott műtét nem tervezhető. Mivel a horkolást és/vagy apnoét okozó felsőlégúti összeesés helye az orrbemenettől a gégebemenetig bárhol lehet érdemes az alkalmazott műtéteket is e szerint csoportosítani. A megfelelő eredmény eléréséhez 15-20 féle műtéti típust használok.

Orrfőüreg: az orrlégzést akadályozó betegségek (orrsövényferdülés, duzzadt alsó orrkagyló, orrpolip, idült orrmelléküreg gyulladások) hozzájárulhatnak a horkoláshoz/apnoéhez de önmagukban nem okai annak. Az orrsövényferdülés műtéti helyreállítása nem fogja megszüntetni a horkolást/apnoét.

Orrgarat: orrmandula eltávolítás

Lágyszájpad: leggyakoribb helye az összeesésnek. A probléma megoldására - figyelembe véve az anatómiai variációkat - többféle lágyszájpad-plasztikai műtéti típust használok. A számos helyen hirdetett LASER-s vagy radiofrekvenciás lágyszájpadfeszesítő minimálisan invazív ambuláns műtéteket - mivel az általam elvárt eredményeket nem hozta - nem végzem.

Szájgarat: garatmandula eltávolítása, megkisebbítése.

Algarat: a második leggyakoribb helye az összeesésnek. a probléma műtéti megoldásai lehetnek: a nyelvgyöki mandula eltávolítása, a gégefedő pozicionálása, a nyelvcsont előre - vagy lefelé helyezése.

Gégebemenet: gégebemeneti redők plasztikai műtétei

KEZELÉS - ALVÁSTERÁPIÁS LÉGZŐKÉSZÜLÉK

A probléma kezelésének másik alternatívája, hogy a beteg az ágya mellé helyezett készülékkel, maszkkal az arcán alszik, mely folyamatos pozitív légúti nyomás fenntartásával akadályozza meg a légút összeesését. Használatának alapfeltétele a jó orrlégzés.

ÖSSZEFOGLALÁS:

A horkolás/alvási apnoe népbetegség, hosszú távú fennállása párkapcsolati problémákhoz valamint a következményes alvászavar miatt, a szervezet kimerüléséhez és ebből adódó krónikus betegségekhez vezet. A háttérben álló felső légúti összeesés fül-orr-gégészeti szakterület. Az összeesés helyének módjának pontos meghatározása fül-orr-gégészeti alapvizsgálat és alvási endoszkópia együttes elvégzésével lehetséges. A műtéti kezeléssel - az utóbbi évek fejlődési eredményeként, gyakorlott kézben - a probléma megoldható, a szövődmények minimálisak. Ehhez az alvási endoszkópia és a kb. 15-20 műtéti típus megfelelő kiválasztása és kombinálása szükséges.